Beleírták a Gothár-ügyet a színházakról szóló törvényjavaslatba

Sikerült a kormányzati kommunikációhoz igazítani a törvénytervezetet.

A december 3-i keltezésű salátatörvény-tervezetben még semmi nem utalt arra, hogy a Gothár-ügy motiválta volna a kormányt a színházak életét felforgató törvényjavaslat benyújtására, a hvg.hu által megismert tervezetben ugyanis csak arról volt szó, hogy

jelentősebb állami szerepvállalás esetén indokolt az azonos súlyú jogosultság megadása is, és miután a források felhasználásának elsőszámú letéteményese az előadó-művészeti szervezet vezetője, annak megbízatásakor az állam, mint finanszírozó szempontjai is érvényesítendők.

A Gothár-szálat pénteken kezdte sulykolni a kormányzati kommunikáció, Kocsis Máté frakcióvezető egyenesen Gothár-féle zaklatószínházakról beszélt. A kormányzati kommunikáció és a törvényjavaslat közti összhangot hétfőre sikerült megteremteni, a Parlamentnek benyújtott módosítás általános indoklásának végén ugyanis megjelent az alábbi mondat:

a szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadóművészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.

Az egyébként nem világos, hogy Kásler Miklós miniszter mekkora beleszólást kaphat az igazgatói kinevezésekbe az állami támogatás fejében. A törvényjavaslat ugyanis úgy szól, "a vezetői kinevezés módját" közösen határoznák meg a pénzt kérő önkormányzattal, de Hollik István kormányszóvivő szerint ebben a kérdésben az állam dönt. A jelenlegi helyzetet nézve a módosítás azt eredményezné, hogy Kásler lényegében az összes fővárosi színház igazgatójának kinevezésébe beleszólhatna.

Ahhoz, hogy a főváros például a Katonát mentesítse, mélyen a zsebébe kell nyúlnia: most ugyanis az állam 383 millióval támogatja a színházat, szemben a főváros 158 milliójával.