A gyerekeknek az együtt töltött idő a legnagyobb ajándék, és nem csak karácsonykor

Karácsonykor hajlamosak a szülők túlzásokba esni, és elhalmozzák gyermekeiket ajándékokkal. A minőségi együtt eltöltött idő azonban lényegesebb, mivel az a későbbiekben is megmarad emlékezetükben.

Minden család különböző elveket vall, ezért mindenhol más hozza az ajándékot karácsonykor, a gyerekek fejlődése szempontjából azonban csak egy a fontos: hagyni, hogy gyerekek maradjanak.

„A gyerekek körülbelül 5–6 éves korukig egy mágikus világban élnek, nem ismerik a felnőttek realitását, ezért bizony fontos nekik, hogy miben hisznek. Hiába is próbálnánk ettől eltéríteni őket. Nagyjából az iskola megkezdésével a realitás tért hódít a gondolkodásukban, de ez sem egyik napról a másikra történik. Nem kell siettetni, az inkább a szülő igénye lenne” – mondta Rendes Kriszta gyerek és ifjúsági szakpszichológus a hirado.hu-nak.

Az általános iskolában már gyorsan elterjed a híre, hogy ki is a felelős az ajándékok beszerzéséért. Ilyenkor a dilemma összekuszálhatja a szálakat, a pszichológus szerint azonban emiatt nem kell aggódni. „Lehet, hogy lesznek össze nem illő információk aközött, amit otthon a szülő mond, és amit a gyerek a suliban hall a többiektől, de nyugodtan meg lehet mondani neki, hogy márpedig nálunk a Jézuska hozza az ajándékot, és kész. A gyerek 5–6 éves koráig el fogja hinni, mert el akarja hinni. Ilyenkor még nem a kortársak a meghatározók, hanem a szülők, akiket istenít” – tette hozzá.

Az áhított ajándékok megvonása nem célravezető

Sokan használják a megfelelő viselkedés elérése érdekében – főleg karácsony közeledtével – „fegyverként”, nevelési célzattal az áhított ajándékok megvonását, de vajon jót tesz a szülő, ha így kényszeríti ki a számára megfelelő viselkedést?

„Egyértelműen nem. Nem kell összemosni a karácsonyi ajándékokat a jutalmazással és büntetéssel. Ez inkább a szülő tehetetlenségéről szól. Egy gyerek azért kap ajándékot, mert gyerek” – fogalmazott Rendes Kriszta.

A közösen eltöltött időt nem lehet kompenzálni

A pszichológus szerint bár megvonni az ajándékot nem érdemes, a túlajándékozás sem megoldás, annak hátterében általában valamilyen kompenzációs szándék áll. A túlzások soha nem célravezetők. Érdekes volna megkérdezni a túlajándékozó felnőtteket, hogy mi motiválta őket erre. Mi helyett vannak az ajándékhegyek? Mit akarnak vele elérni? Nem arról van inkább szó, hogy az év többi részében alig volt érdemi figyelem és minőségi idő, amit együtt töltöttek gyermekükkel, és ezek pótlására vannak az ajándékok?

A gyerekek rengeteg figyelmet igényelnek, amit – különböző okokból – nem minden esetben kapnak meg szüleiktől. A KSH 2010-es időmérleg-felvétele alapján a gyermekápolásra és gondozásra fordított idő a 20–29 és a 30–39 éves korcsoportokban együttvéve átlagosan 53,5 perc volt naponta. Ebből mesélésre és játékra az előbbi korosztályban 12, utóbbiban 28 percet fordítottak a szülők.

A felmérés szerint – melyben 13 ezer 10 és 84 év közötti személy átlagos napi teendőit naplózták – közös tanulásra még kevesebb idő jut: a 20–29 éves korcsoportban mindössze egy, a 30–39 évesben pedig nyolc perc marad a napból az ifjú elmék pallérozására.

„Egy gyereknek valójában figyelemre, valamint a szüleitől kapott időre van szüksége, és bár lehet pár órás örömöt okozni nagy ajándékokkal, azok nem fogják a hiányokat pótolni. A tárgyak nem tudják a hús-vér kapcsolatok helyét átvenni. Ha valaki ezt elhiszi, akkor maga is egy mágikus világban él, immáron felnőttként” – emelte ki Rendes Kriszta.

Felnőttkorra is az ünnepek hangulata marad meg az emlékezetben

„A felnőtt páciensek rendkívül ritkán emelnek ki meghatározó ajándékokat vagy tárgyakat gyerekkorukból, de annál többet emlékeznek hangulatokra, és ez az, ami elkíséri őket a későbbiekben. Ha valaki egy tárgyra emlékszik csupán, az inkább azért lehet, mert azon kívül nem volt ott semmi egyéb” – mondta a pszichológus, aki szerint a karácsony jelentése is megváltozott.

„Alapvetően egymáshoz közelálló emberek, akik az év során kevés időt vannak érdemben együtt, hirtelen két és fél napot töltenek el egymás társaságában, ami megterhelő élmény. Ez mára sokszor egy stresszfaktor, ami aggasztó. Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag beesünk az ünnepekbe, csökken a ráhangolódásra szánt idő, és már szaladunk is tovább. A gyerekeknek rémes a rohanás, egy játékban nem tudnak igazán elmélyedni, holott annak van igazán értéke” – tette hozzá.

Közös programok révén érhető el a harmónia

Az ünnepek alatt kevesebb a munka, több lehet a gyerekekkel együtt töltött idő. Rendes Kriszta szerint fontos, hogy az együtt töltött idő tartalmasan teljen: Társasozzanak, szánkózzanak, építsenek hóembert. A gyerekeknek lassabb a tempójuk, szeretnek elmélyedni egy játékban, egy élményben, ezért fontos, hogy a szülők ne siettessék őket.

Ez persze önmagában nem fog megoldani mindent, ha év közben nem alkalmazzák. „Hiába adott az anyák napja, a húsvét, a gyereknap, a karácsony. A figyelemnek állandónak kellene lennie, és ennek semmi köze a vallásossághoz” – szögezte le.

A címlapfotó illusztráció.

Tweet