A kritikák ellenére sincs napirenden a MÁP+ megváltoztatása

Módszertanilag vitathatók az IMF országjelentésének főbb pontjai a MÁP Plusz vonatkozásában – véli Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója.

Az állam évente mintegy 27 milliárd forintot bukik a Magyar Állampapír Pluszon, ennek ellenére nem változtatnak a MÁP+ kondícióin. Az új fajta állampapírt a múlt héten az MNB szakértőinek kellett megvédeniük, most pedig az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója magyarázta a Világgazdaságnak, hogy miért nincs baj mégsem ezzel a konstrukcióval, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országjelentése is foglalkozott a témával - hívta fel a figyelmet a hvg.hu.

Nincs napirenden a Magyar Állampapír Plusz kondícióinak a megváltoztatása, az új állampapír népszerű és eredményes - mondta a Világgazdaságnak Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.

Az IMF múlt heti országjelentésében tett megállapításainak egy része, legalábbis a MÁP Plusz vonatkozásában, módszertanilag több pontban vitatható Kurali szerint. Nehéz felmérni, hogy mekkora kereslet lenne a lakosság részéről évi 3 százalékos hozamért, ahogy azt az IMF sugallta. A MÁP Plusz kondícióinak április-májusi meghatározásakor az ÁKK olyan stratégiai célokat vett alapul, mint az adósságfinanszírozás diverzifikációja, a hazai befektetői és a forintarány növelése, valamint a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése. Mindebben kiemelt szerep jut a pozitív reálkamatot fizető lakossági államkötvényeknek. A MÁP Plusz kondícióit ennek megfelelően úgy alakítottuk ki, hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor - véli jelezte Kurali Zoltán.

Problémásnak vélik az ÁKK-ban az IMF azon összevetését is, hogy a 4,95 százalékos MÁP Plusz EHM-e (egységesített értékpapírhozam-mutató) jóval magasabb az ötéves intézményi magyar államkötvények hozamszintjénél. Kurali Zoltán szerint, amennyiben a szeptember végéig értékesített 2100 milliárd és a mostanáig eladott csaknem 3000 milliárd forintnyi MÁP Plusz-kínálattal az intézményi piacon jelent volna meg a magyar állam, ha lett is volna kereslet ekkora mennyiségre, borítékolható, hogy jóval a piaci átlaghozam felett keltek volna el a kötvények. Így egy statikusnak vélt intézményi hozamszinthez való hasonlítás szakmailag nem megalapozott.

Az ÁKK monitorozza, mennyi MÁP Plusz van a devizakülföldiek birtokában: az arány elenyésző. Ugyanakkor nem ellentétes a kibocsátó szándékával, hogy például minél több határon túli magyar vásároljon MÁP Pluszt, és a Magyarországon munkát vállaló külföldiek előtt is nyitott a lehetőség, hogy forintmegtakarításaikat így fialtassák - olvasható a Világgazdaság cikkében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!