Egy év múlva horvát lefejtőből jöhet az LNG

A beruházás teljes költsége 233,6 millió euró, vagyis körülbelül 77 milliárd forint.

Teljesen üzemképes állapotba kerül 2021 január 1-jére a magyarországi gázszállításokat is lehetővé tévő horvát LNG-lefejtőállomás – közölte a White Paper Consulting által szervezett Budapest LNG Summit című múlt heti rendezvényen Barbara Doric, az építkezést szervező horvát állami LNG Croatia vezérigazgatója. A beruházás teljes költsége 233,6 millió euró, vagyis körülbelül 77 milliárd forint. A Krk-szigetre tervezett állomás – ami tulajdonképpen egy hajó – évi 2,6 milliárd köbméter tengeren, cseppfolyóssá sűrített földgáz (LNG) lefejtésére lesz alkalmas. Barbara Doric ígérete szerint ez év végére elkészülnek azzal a vezetékberuházással, ami lehetővé teszi ebből évi 1,7 milliárd köbméter Magyarországra szállítását.

A konferencián a régió 20 országának politikusai, gazdasági vezetői vitáztak a cseppfolyósított gáz (LNG)-üzletben rejlő közép-, és hosszútávú lehetőségekről Közép- és Kelet-Európában. Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nemzetközi energetikai kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa úgy fogalmazott, a két évvel ezelőtti Budapest LNG Summiton a ma már a megvalósítás küszöbén álló, Krk-szigeti lefejtő még csak álomnak tűnt. Két éve indult el az első LNG-szállítmány is az Egyesült Államokból. Azóta az Unió fogadókészsége megháromszorozódott.

Sztáray Péter, a KKM biztonságpolitikáért felelős államtitkára változatlanul hitet tett úgy a – vezetéken érkező – orosz gáz, mint annak Ukrajnán keresztüli szállítása mellett, többek között annak versenyképes árát hangsúlyozva. Mindemellett felhívta a figyelmet, hogy orosz-ukrán szerződéshosszabbítás híján 2020. január 1-től változatlanul bizonytalan e beszerzési útvonal sorsa. Ugyanakkor Magyarország felkészült arra is, ha jövő év elején akár egyáltalán nem kapnánk kelet felől orosz gázt. A magyar kormány változatlanul további gázforrásokban és -útvonalakban látja az ellátásbiztonság-növelés kulcsát. Ebben az államtitkár a Krk-szigeti LNG-terminál mellett fontos lehetőségként tekint a Fekete-tenger romániai szakaszán talált gázkincsre is. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a még formálódó új magyar energiastratégia céljai között említette a háztartási gázfogyasztás csökkentését.

A konferencia az LNG világpiaci szerepének növekedését tükrözte. Európa idei behozatala várhatóan a tavalyi kétszeresére rúg – hangzott el. A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Varró László az LNG gázkereskedelmen belüli arányát a jelenlegi 42 százalékról 60 százalék közelébe teszi. Felrótta, hogy a klímamegállapodások ellenére a világ szén-dioxid-kibocsátása változatlanul nő. A Gázexportáló Országok Fóruma (GEFC) főtitkára, Jurij Sentyurin Global Gas Outlook 2040 című tanulmányuk alapján úgy véli, 2050-re a földgáz aránya a Föld energiamixében a jelenlegi 25 százalékról 27 százalékra nő. Orbán Anita, az LNG-vel foglalkozó amerikai Tellurian elnökhelyettese a kereslet-kínálati folyamatok alapján 2023-tól újabb piaci gázáremelkedést vár. Mark Gyetvay, az orosz Novatek pénzügyi vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a (sokak által a Gazprom egy fajta versenytársának tekintett) orosz gázcég immár 28 országba szállít LNG-t.