Szinte totális kormányzati kontroll alá kerülne a kulturális ágazat

Teljes egészében olvasható az az előterjesztés, ami szerint Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának alaposan megnőne a hatásköre.

A 444.hu megszerezte azt a kormányzati előterjesztést, ami átalakítaná a magyar kultúra egyes területeinek finanszírozását és irányítását. A dokumentum alapján az előterjesztés véleményezésére

• az Agrárminisztérium,
• a Belügyminisztérium,
• a Pénzügyminisztérium,
• a Külgazdasági és Külügyminisztérium,
• a Honvédelmi Minisztérium,
• az Igazságügyi Minisztérium,
• az Innovációs és Technológiai Minisztérium,
• a Miniszterelnöki Kabinetiroda,
• a Miniszterelnöki Kormányiroda,
• a Miniszterelnökség,
• a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint
• a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért, és üzembe helyezéséért, felelős tárca nélküli miniszter” jogosult.

Vagyis a komplett kormány. Az egyéb állami szervek pontban egy név sem szerepel, a „Civil és egyéb szervezetek” között is csak egy, a Magyar Művészeti Akadémiáé. Az előterjesztés célja a „mára már elavult” jogszabályi struktúra felülvizsgálata, egyes kulturális szakágazatok minőségi fejlesztése, a kulturális ágazat egységes kormányzati irányítása, a finanszírozási rendszer reformja.

A Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által december 3-án benyújtott dokumentum öt részre tagolódik.

• A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
• A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
• A Virtuózok programjainak támogatása
• A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
• Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozás

Az első arról ír, hogy létrejönne a „kultúrstratégiai intézmény” státusz, ezek vezetőiből állna össze a Nemzeti Kulturális Tanács. A vezető testület a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.” Ez a Tanács veszi át az irányítást a 11 milliárd forintos költségvetésű Nemzeti Kulturális Alap fölött is.

Eddig az NKA különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és különböző szakmai szervezetek delegáltak szakembereket, ez a grémium döntött az évi sokezer pályázatról. Az új törvény szerint viszont a jövőben miniszter rendelkezik majd döntési jogkörrel „a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.” A magyar alkotóművészet egésze fölött a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Demeter Szilárd rendelkezik.

A második, B pont a Magyar Nemzeti Kultúrközpont kormányrendelettel való létrehozásáról szól, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítése érdekében.

Az előterjesztés a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpontot, feladatai között olyanokat írnak, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”.

A dokumentum szerint az előadó-művészeti törvény módosítására a fenntartói felelősség mértékének és az állami szerepvállalás arányának konkretizálása érdekében van szükség. Az előterjesztés szerint „a hazai előadóművészeti szcéna legjelentősebb értéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, melynek bázisa az állami intézmények mellett az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat”.

Az Emtv. (vagyis a törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól) módosításával egy olyan új előadó-művészeti struktúra alakulhat ki, amely a szakmai közfeladat-ellátás mellett a közpolitikai elvárásokhoz is alkalmazkodni képes, szerepel a dokumentumban.

A harmadik, C pont a Virtuózok programjainak támogatása, amely, ahogy a címe is mutatja, a Virtuózok Kamaraegyüttes és Tehetséggondozó Program támogatásáról szól, a negyedik, D pontban a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjait fektetik le. Eszerint a jövőben megemelik a „kiemelt művészeti munkát folytató” szimfonikus zenekarok, kamarazenekarok és kórusok támogatását.

Az E pont az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozásáról szól. Ebben többek között arról rendelkeznek, hogy

a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-től a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz kerülne át három irodalmi ösztöndíj, a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj, a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj és az Örkény István drámaíró ösztöndíj.

Az előterjesztés szükségességének okaként a kulturális alapellátás kiszélesítését és a nemzeti identitás kultúrán keresztül való erősítését nevezi meg.

„Ezzel párhuzamosan rögzítendő, hogy nemzeti kincseink megbecsülését és továbbadását csak olyan emberektől várhatjuk, akiknek fontos a szellemi és tárgyi kulturális örökség megismerése, megóvása és gyarapítása” - szerepel a dokumentumban, amely leszögezi, hogy az előterjesztés előzetes véleményezési kötelezettsége Európai Uniónak nincsen.

Az új törvényjavaslat már eddig is nagy vitákat váltott ki. Karácsony Gergely főpolgármester szerint ezzel a kultúrát a Fidesz felügyelete alá helyeznék. Elindult egy petíció is, amelyet eddig több tízezren írtak alá, több támogató színházi fotó is született, hétfőn pedig tüntetést tartanak a nagy intézmények vezetői és neves művészek, az eseményre  annyian jelentkeztek, hogy át kellett tenni azt a Madách térre.