Egy rangsor szerint még Bukarest is befogadóbb, mint Budapest

A társadalmi viszonyok és a gazdasági fejlettség alapján rangsorolta a világ legnagyobb városait a D&L nemzetközi tanácsadó intézet, és megalkotta a fellendülés és befogadás indexet. A Prosperity and Inclusion in Cities Seal Award nevű rangsorban Budapest a középmezőny közepén kapott helyet.

„Immár nem az egyes országok, hanem a városok vonzzák magukhoz a tehetségeket és a gazdaságot működtető befektetőket, ezért egyre fontosabbá válik az egyes városok gazdasági teljesítményének folyamatos mérése. E mellett mind többen ismerik fel, hogy a gazdaság csak akkor lehet valóban és tartósan versenyképes, ha az adott város befogadó módon képes növekedni” – írta elemzésében a D&L tanácsadó intézet.

A D&L azt is hangsúlyozta, hogy folyamatosan változik a leglátványosabban fejlődő városok névsora. „2007-ben a világ GDP-jének a felét a fejlett világ 380 városában termelték meg, s ennek az összegnek a húsz százaléka Észak-Amerika 190 nagyvárosából érkezett.  2025-re a korábbi listán szereplő fejlett városok harmada már nem lesz rajta a legnagyobb teljesítményt produkáló városok hatszázas listáján. A következő évtized közepén a top 600 város listájára 136 új település kerül fel, s ebből száz Kínában található” – olvasható az elemzésben.

A 113 várost felsoroló index összeállításához a következő mutatókat vették alapvetően figyelembe: az egy főre jutó GDP-t, az életminőséget – utóbbinál a világ országait és városait összehasonlító Numbeo.com adatai voltak az irányadók -, a bűnözési statisztikák alakulását, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányát, az internethasználat elterjedtségét, a környezet minőségét, illetve az orvosi ellátás minőségét. Ugyancsak fontos tényező volt az árak és a fizetések aránya, itt a D&L alapvetően az alapján rangsorolta a városokat, hogy az átlagos havi jövedelem hogyan aránylik egy belvárosi garzon bérleti díjához. „A pontos méréshez még szükség lenne egyéb, ám nagyon nehezen beszerezhető adatokra: a városokon belüli szegregáció szintjére, a közlekedéssel töltött idő hosszára, vagy a saját lakóingatlannal rendelkezők százalékos arányára” – áll a tanulmányban.

A listát a száz pontos maximális eredményből 78,2 pontot elérő Zürich vezeti, a svájci várost Bécs (72,0) Koppenhága (70,5) Luxembourg (70,3) valamint Helsinki (70,1) követi. Az első nem európai város a hatodik helyen álló Tajpej, Tajvan fővárosa 69,9 pontot kapott.

Budapest a középmezőnybe került, az 55. helyre rangsorolt magyar főváros (52,6 pont) Riga és Varsó között kapott helyet.

A D&L lista több, Magyarországhoz közel lévő várost is Budapest elé helyezett: Prága a 13. (66,8 ponttal), Pozsony a 21. (63,9 ponttal), Ljubljana a 43. (56,9 ponttal) Bukarest pedig az 53. (53,4 ponttal). Zágráb viszont a 69. helyre szorult a maga 47 pontjával, s rosszul szerepelt a szerb főváros, Belgrád is, amelyet 36 pontra értékeltek a kutatók.

A lista végén Kairó áll, a 113. helyen lévő egyiptomi főváros 11,4 pontot kapott.