Ismeri az országok zászlóit? Hamarosan tudnia kell, ha sertéshúst vásárol

Egy agrárrendelet módosítása miatt, hamarosan nemzeti színű zászlócskával kell jelölni a sertéshús származását a húspultban a nagyobb boltokban - írja a Store Insider a blokkk.com összeállítása nyomán.

Az agrárminiszter az 53/2019. számú AM rendeletével módosította az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. számú FM rendeletet.

A friss rendeletmódosítás 2020 január 15-én lép hatályba.

Az egyik jelölési változtatás alapján a jövőben a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a származási országot jól látható módon, fizikai vagy elektronikus hordozón, az eladásra kínálás helyén fel kell tüntetni oly módon, hogy az eladásra kínált, különböző származási országú húsok a végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek (a vonatkozó uniós rendeleteknek is megfelelően).

A hazai rendeletmódosítás vonatkozó pontjából kiderül, hogy a sertéshúst érintő szabályozás egy 2011-es EU-s rendelet később kiadott, a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihúsra vonatkozó, eredetmegjelölésre vonatkozó végrehajtási rendeletéhez kapcsolódik.

A jelölés feltüntetésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni a származási országra vonatkozó szöveges információt sötét színnel, világos háttéren, a vonatkozó uniós előírásnak megfelelő méretben. Ez minden húspultban kötelező lesz.

Így állnak majd a zászlók

A 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzlet esetében grafikai ábrázolással a származási ország zászlóját, milliméterre pontosan:

• a származási hely esetén legalább 50 mm × 30 mm;
• az állattartás helye és vágás helye együttes jelölése esetén legalább 40 mm × 25 mm méretben kell elhelyezni.

A 1337/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, valamint 6. cikkében meghatározottak szerint,

Származási országnak a származási helyet vagy az állattartás helyét és a vágás helyét kell tekinteni.

Sok bolt alapterülete fejtörésre adhat okot

A statisztika szerint ma közel 20 ezer élelmiszer jellegű vegyes bolt van az országban. Ezek átlagos alapterülete 196 négyzetméter. Így pusztán az alapterület alapján azért akadhat majd szép számmal olyan bolt, ahol nem kell kitenni miniatűr országzászlókat.

Nincs hivatalos adat, hogy ezen belül hány boltban van húsos pult. A diszkontokban nincs, de a szupermarketek egy részében és a hipermarketekben van.

Húsáru szaküzlet 3161 van. Ezek átlagos alapterülete 52 négyzetméter, tehát a jelenlegi információk alapján, ezek többéségét vélhetően nem érinti.

Egyébként a nyomonkövetés, annak rögzítése, honnan is származik egy élelmiszer a boltokban, szigorú előírás. Ez ugyanakkor van, amikor nem is olyan egyszerű. Egy darab karajról, vagy combról nehéz is lehet megállapítani, melyik szállítmánnyal is érkezett, ha már kirakták a húsos pultba.

A rendeletmódosítás mellett, hatályban marad a 74/2012. számú VM rendelet egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról a magyar származásról és a hazai termék fogalmának használatáról.

Változás az is, hogy
a végső fogyasztó számára kínált, nem előrecsomagolt friss hús esetében – a fagyasztott hús kivételével – a fogyasztót kötelező tájékoztatni arról, ha az adott terméket korábban már fagyasztották.

Ez hasznos előírás, különösen a fogyasztó oldaláról, hiszen az élelmiszerek újrafagyasztása hordozhat egészségügyi kockázatokat.