SZÉP-kártyával is lehetne kisvonatozni – hátha így megtelik Orbán felcsúti fantomjárata?
by Gergely ZsófiaMódosítják a SZÉP-kártya kibocsátását és felhasználását szabályozó kormányrendeletet, ahogy előre beígérték, így a belvízi személyszállításon belül a keskeny nyomközű, vagyis kisvasút díját is ki lehet majd ilyen módon fizetni.
Egy birtokunkba került kormányzati előterjesztés alapján még júliusban szivárogtattuk ki, hogy újabb milliárdos kisvasút-fejlesztésre készül az Orbán-kormány. A nagyszabású, több ütemre tagolt elképzelés megvalósítása már egy hónappal később elindult: bejelentették, hogy a következő 3 évben összesen közel 13 milliárd forintot költenek adott vonalakra.
Ahogy megírtuk, többek közt Varga Mihály tárcáját bízták meg annak kidolgozásával, hogyan lehetne Széchenyi Pihenő Kártyával (SZÉP-kártyával) is kisvasúton utazni. Ez készült el egy névtelenséget kérő, kormányzati forrásunk szerint, így várhatóan hamarosan
módosítják a SZÉP-kártya kibocsátását és felhasználását szabályozó kormányrendeletet.
A birtokunkba került tervezetben egyébként azzal indokolták, hogy kisvasutazáshoz is használni lehessen a SZÉP-kártyát, hogy ez például „balatoni hajókázás” esetén is adott lehetőség. Lehet, hogy a kormány ettől várja az utasok számának növekedését, ugyanis például a felcsúti kisvasutat is az elindítása óta kritikák érik amiatt, hogy mennyire kevesen használják. Az Átlátszó írt arról, hogy a felcsúti vonal mennyire veszteséges, de az is előfordult, hogy 10 napon teljesen utasok nélkül járt fel és alá.
Máshol jobb a helyzet, a kormányzati javaslatban ugyanis az szerepel, hogy a kisvasutak összutaslétszáma évente mintegy 1,5 millió fő, ráadásul a legtöbb vonalon az elmúlt években utasszám-növekedést tapasztaltak.
A jogszabályokban több kisebb, inkább technikai jellegű változás is lesz, de úgy tudjuk, az is felmerült, hogy megszüntetnék a kártyán belüli zsebeket, vagyis alszámlákat. Ezt egyelőre még vizsgálják, mert kihatása lenne az adózásra is, és törvénymódosítást igényel, de állítólag szükség lenne rá az adminisztrációs terhek csökkentése, és a "valós munkavállalói igények" vagyis a maradványösszegek jobb felhasználása miatt.